Fekete István Irodalmi Társaság

Tisztelt honlaplátogató! Társaságunk Fekete István író szellemi hagyatékának őrzőjeként működik.

Az oldalainkon igyekeztünk feltüntetni mindent, ami Fekete István író személyével, munkásságával és szellemi örökségével kapcsolatos. Legnagyobb igyekezetünk ellenére is lehetnek hiányosságok, melyek pótlására minden észrevételt szívesen veszünk.

A Társaságunk előtörténetéhez tartozik, hogy 1971-ben fölvettük a kapcsolatot Fekete István özvegyével, aki az első pillanattól jelentős támogatásáról biztosította az ajkai, országosan is első kezdeményezést. Ennek eredménye lett, hogy 1975-ben megnyithattuk az első emlékszobát a Városi Művelődési Központban, ahol dr. Gergó Zsuzsanna és Giay Frigyes és Gáspár János gyűjtése kapott helyet Gergó Zsuzsanna rendezésében. A gyűjtés folytatódott, és 1985-ben (Gáspár János rendezésében) az “üveggyári kastély” egyik negytermében kapott lehetőséget a város, hogy immár valóban múzeumi jelleggel és tartalommal mutathassuk be munkánk gyümölcsét.
Hagyományőrző munkánkat támogatta a város vezetősége, és 1983-ban Borsos Miklós Kossuth-díjas szobrászművész alkotását Fekete Istvánról és tanítványa: Samu Katalin szobrászművész Fekete István jelentős állatfiguráit avathatta fel Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész a Városligeti tó Borsos-szigetén Fekete Istvánné jelenlétében. A kilenc szobor mind a mai napig egyedüli jelenség az ország hagyományőrző programjában.
Társaságunk tevékenységi körét az alapszabályban fogalmaztuk meg: feladatunk Fekete István irodalom- és természetszerető hagyományainak ápolása és folytatása.

1987-ben Gáspár János előkészítésében és szervezésében megalakult a Fekete István Irodalmi Társaság. A mintegy 30 főnyi alapító tagság az elmúlt közel 15 év alatt közel 1200-ra növekedett (jelenleg 847 tagunkat tartjuk nyilván. Sokan örökre eltávoztak, mások nem jelentették be címváltozásukat), és 26 oktatási és több egyéb intézmény vette fel Fekete István nevét, amelyeknek működéséhez a Társaság különféle anyagokkal járult hozzá, és mind kiadványaink, mind a Társaság tulajdonában levő irodalmi hagyaték fénymásolatai, fotói gazdagítják az iskolák állandó kiállításait. Intézményeinkkel és tagságunkkal állandó a kapcsolatunk, ehhez mindenkori elnökségünk nagy szeretettel működik közre.
1990-ben az emlékanyag jelentős része átkerült az 1989-ben megnyílt Városi Múzeumba, ahol a hatalmas tablók már nem kaphattak helyet, így az állandó kiállítás fontos (kiállításon látható) dokumentumokkal szegényedett. Ugyanakkor a későbbiekben a Chicagoban élő ifj. Fekete István jóvoltából a múzeumi anyag jelentősen gazdagodott.
Tizenkét alkalommal rendeztünk nyári ifjúsági olvasótábort, amelyeknek keretében városi, megyei és országjáró kirándulásokkal igyekeztünk bemutatni a környezet és a természet szépségeit, s Fekete István hagyományait ápolva törekedtünk környezet- és természetvédelmi nevelésre, a mindenkori helyi hagyományok ápolására. A támogatások jelentős csökkenése miatt az utóbbi években csak terveztük ezeket a táborokat, megvalósítani nem tudjuk őket

A Fekete István-i hagyományok ápolására országos gyermekrajz és szépirodalmi pályázatokat hirdettünk meg. Ez utóbbiakban jelentős élő és ma már sajnos elhunyt íróink vettek részt sikeresen. 1990-ben a díjnyertes munkákat tagjaink számára kiadtuk. A következő években megjelent Fekete István Személyi bibliográfiája, A szálak nem szakadnak el, Tanulmányok Fekete Istvánról – A koppányi agától a halhatatlanságig címmel, Fekete István Napló – Hajnalodik (dráma) – Fekete Istvánné: Keserves évek c. visszaemlékezései. Még 1985-ben jelentettük meg Fekete Istvánné: Emlékezés Fekete Istvánról c. írását. Miként az előző kötetek, Fekete István Hátrahagyott versei – Aranymálinkó címmel, valamint a Kedves István bátyám és a Fekete István sorsai c. dokumentum- gyűjtemény szintén Gáspár János szerkesztésében jelent meg, és jutott el tagjainkhoz.
1997-ben elhunyt Fekete Istvánné, és örökösei Ajkára hagyományozták a kéziratok és a családi levelezés jelentős részét. Fekete István életpályáját két tanulmány és száz levél szerkesztésével Gáspár János munkájaként a Társaság Töredékek címmel megjelentette. Ennek a kötetnek a megjelentetését ifj. Fekete István “örökségként” kérte Gáspár Jánostól, mivel a levélhagyatékot Gáspár János személyi tulajdonába kapta. Az “örökös” a levélhagyatékot – ajándékként – átadta a Városi Múzeumnak

Kapcsolatunk a tagsággal állandó: évi két alkalommal kapnak tájékoztatást az elnökségi ülések munkabeszámolóiról.
Minden évben részt veszünk (rendszeresen előadókként is) országos ünnepségeken, nagyrendezvényeken, emléknapokon, és 2001-ben és 2003-ban jelen voltunk a Fővárosi Növény- és Állatkert országos programján, mint előadók is.
Támogatjuk a szegedi egyetem tanárképző főiskolán Sánta Gábornak Fekete kutatásait, miként az újonnan készülő bibliográfia alapkutatásaihoz is jelentős segítséget nyújtunk Horváth Józsefnek.
Elkészült és 2002-ben megjelent Fekete István életrajza FEKETE ISRVÁN SORSAI címmel (Gáspár János kutatásai nyomán és feldolgozásában), s reméljük, hogy ez a hiánypótló munka fontos szerepet tölt majd be a további Fekete-kutatásokban.
Több alkalommal kaptunk támogatást a Magyar Országgyűléstől, a Veszprém Megyei és az Ajka Városi Önkormányzattól, és kisebb összegekkel támogattak bennünket más intézmények is.
Kár, hogy a folyamatosan csökkenő és elérhető támogatások nehezítik e fontosnak vélt vidéki, de országos hatókörű civil szervezet munkáját. Csak remélni tudjuk, hogy közös társadalmi és irodalompolitikai érdek a megkezdett munka folytatásának biztosítása

Először Ajkán, 2002. március 23-án megrendeztük a KELE NAPJA országos programot, amellyel irodalmi, képzőművészeti, környezet- és természetvédelmi hagyományteremtést kívántunk meghonosítani.
A 2003. évi KELE NAPJA ünnepséget a mosonmagyaróvári Fekete István Általános Iskola vállalta, és az előzőkhöz hasonlóan szép ünnepséget rendezett Zichyújfalu Fekete Istvánról elnevezett általános iskolája is 2004-ben. 2005-ben Szob Fekete- iskolája vállalta a 105. születési évfordulón a KELE NAPJA emlékünnepség megrendezését. Eddig 2010-ig foglaltak a tavaszi emléknapok rendezvényei.
A Társaság 2002-ben emléktáblával és tiszafa ültetésével emlékezett alakulásának 15. évfordulójára.
2003-ban megjelent a “KEDVES ISTVÁN BÁTYÁM!” c. kötet, majd 2004-ben, szintén Gáspár János szerkesztésében “FEKETE ISTVÁN AJKAI KÉPESKÖNYVE” c. kiadványunk. Mindkettő dokumentumokat tartalmazó szemelvénykötet.
2003 óta a Társaság közhasznúságú besorolású.
A Fekete István Irodalmi Társaság szeretettel várja tagjai közé mindazokat, akik szívesen ápolják az író hagyományait, irodalom- és természetszerető hagyatékát

Fekete István Irodalmi Társaság

Tudnivalók

Társaságunk tagja lehet:

jelentkezési lap letöltése: katt ide a letöltésért

 Kapcsolat

2 + 3 =

Elérhetőség

(88) 635-130
Horváth Tibor elnök

Levelezési cím

8400 Ajka
Pf.101. Szabadság tér

Számlaszám: – OTP Ajka- 11748038-20110565

 Találkozzunk a média más csatornáin is!